A bérkalkulátor 2017-ben

Egy bérkalkulátor mindig jól jöhet, hiszen használatával ki lehet számolni, hogy a teljes bruttó havi munkabér mekkora részét kapjuk majd kézhez a különféle járulékok levonása után, tehát mennyi lesz a nettó havi munkabér. Minden bérkalkulátor figyelembe veszi a szükséges járulékok levonását, így nem szükséges mást tenni, mint beírni a bruttó bér összegét, és a program már ki is számolja, hogy mennyi lesz a havi nettó bér a levonások után. A legnagyobb levonásra azok számíthatnak a bruttó jövedelem esetében, akiknél még nem született egyetlen gyermek sem. Éppen ezért egyértelműen fontos az újabb adózási szokásoknál a gyermekek száma, ugyanis minél több gyermek van, annál kevesebbet vonnak le a bruttó havi bér összegéből. Kedvezményt természetesen az is kap, aki gyermekét, gyermekeit egyedül neveli, vagy éppenséggel akik friss házasok.

Ahhoz, hogy a bérkalkulátor 2017-ben is hasznos program legyen a munkavállalók és a munkáltatók számára, tudni kell, hogy egészen pontosan mennyi a teljes bér, tehát a havonta megkapott bruttó jövedelem. Ez az összeg első sorban a munkáltató által van meghatározva, tehát egy teljesen egyedi érték, de természetesen kizárólag akkor, ha a munkavállalót a munkáltató a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztat. A munkáltatónak viszont mindenképpen meg kell határoznia, hogy a rendes munkaidőre milyen összegű bérminimumot fizet.

Ez rendkívül fontos, hiszen ennek az összege nem lehet kisebb, mint amit 2017 évére meghatároztak a kormányrendeletben. Ebben szokták meghatározni a havi garantált bérminimum, valamint a garantált bérminimum mellett a minimálbér összegét is. Ez alapján a munkavállaló számára akár a törvényben megszabott bruttó bér is adható. A legtöbb munkavállalóra és munkáltatóra teljes mértékben érvényes a jogszabály hatálya, így az alól kibújni nem lehet.

A bérkalkulátor program használatakor a nettó bér kiszámolásánál felmerülhetnek olyan fogalmak is, mint a szociális hozzájárulási adó, az eltartottak száma, vagy éppen a friss házasok fogalma, de az is kaphat további adókedvezményt, aki egyedül neveli gyermekét vagy gyermekeit, akár családi pótlékról is szó lehet.

A következőket vonja le a bérkalkulátor 2017-ben a bruttó bér összegéből:

• 1,5%-os munkaerő piaci járulék
• 10%-os nyugdíjbiztosítási járulék
• 7%-os egészségbiztosítási járulék
• 15%-os személyi jövedelemadó

A következő járulékokat fizeti a munkáltató, amelyet a bérkalkulátor 2017-ben figyelembe vesz:

• EHO (amennyiben a munkavállaló rendelkezik START-kártyával, akkor nem szükséges fizetni)
• szakképzési járulék
• 3%-os munkaadói járulék
• 29%-os társadalombiztosítási-járulék

A bérkalkulátor használata során figyelembe vett törvényi részletek

Adók

Több helyen is módosították a személyi jövedelemadó törvényt a 2014-es évben. A családi adókedvezmény esetében történt az első és legnagyobb változás, amelynek köszönhetően az egészségbiztosítási járulék 4%-os részéből levonható a személyi jövedelemadóból még nem kimerített rész. További változás, hogy a 3%-os egészségbiztosítási járulékból és a 10%-os nyugdíjjárulékból is le lehet vonni ezt az összeget, de csak addig, ameddig van megmaradó adókedvezmény, amelyből megtörténhet a levonás. A változtatás után igen nagy könnyítést jelentett ez a havi családi kiadások esetében, így 2017 évében is.

A 2014-es év elejétől szociális hozzájárulási adó került bevezetésre, amely a munkaviszony szerint adott jövedelmekre vonatkozik a munkaviszony megszűnését követően. Akinek semmilyen hivatalos munkaviszonya nincs, az a munkaviszony megszűnési dátumának első napjától havi egészségügyi járulék megfizetésére kötelezett, hiszen nem biztosított. Ennek össze a 2017-es évben 7.110 forint. Ezeket az adókat a bérkalkulátor természetesen figyelembe veszi.

Juttatások

A bruttó havi bér, és ez által a nettó bér is függhet a járulékoktól. A munkavállaló akár béren kívüli juttatásokat is kaphat a munkáltató által, amelyek pénzbeliek és természetbeliek is lehetnek. Igen, ezeket egy bizonyos részben le is lehet írnia a munkáltatónak az adóból, tehát igazából adómentesnek számítanak, melynek köszönhetően a munkavállalónak sem szükséges adóznia bármelyik után, hiszen nem jövedelem. Amennyiben az adómentesség határát már átlépni az ilyen juttatás, akkor természetesen már jövedelemként számolandó, ezért ugyanolyan járulékfizetési és adófizetési kötelezettség illeti meg, ahogyan bármilyen más munkabért. Ez alapján az adóbevallásban is szerepelnie kell majd.

A munkáltatónak ebben az esetben több dolgot is fizetnie kell, mind például a szakképzési hozzájárulást, a társadalombiztosítási járulékot, valamint a munkaadói járulékot. A munkáltatónak a 2017-ben hatályos jogszabályok szerint kötelező valamilyen mértékben megtéríteni a munkába járási költségeket, valamint a munkavállaláshoz kellő védőfelszerelést és a munkaruházatot. Ezek miatt tovább változhat a bruttó bér és a nettó bér összege is. Ezeket a járulékokat a bérkalkulátor természetesen figyelembe veszi.

Foglalkoztatás

A bérkalkulátor nem csupán az előbb említett juttatásokkal foglalkozik a számolás során, hanem a foglalkoztatás formájával is, hiszen nem mindegy, hogy egyszerűsített foglalkoztatás vagy teljes munkaidős foglalkozás alapján kell kiszámolni a nett és a bruttó fizetést. Igen sokfajta foglalkoztatási forma létezik Magyarországon, így mindegyiknél más jogszabályt kell alkalmazni, azonban a Munka Törvénykönyvében lefektetett szabályoknak az esetek mindegyikében meg kell felelni. A bérkalkulátor természetesen minden ilyen foglalkoztatási formát figyelembe szokott venni a számításokkor.

A közszolgálati szférában tevékenykedő munkavállalókra más szabályok vannak érvényben. A közalkalmazottak esetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vonatkozik, a köztisztviselőkre a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény. Régebben kormánytisztviselőknek hívták a köztisztviselőket, így rájuk a köztisztviselői törvény és a kormánytisztviselőkről szóló törvény volt érvényes régebben. Őket is érinti a járulékok levonása, mint bármely más munkavállalót, azonban nem ugyanolyan tételek találhatók meg a levonásoknál és másképp is kell őket számolni, ezért a bérkalkulátor számára sem ugyanaz a két eset.

A közalkalmazottakat különböző fizetési kategóriákba sorolják a munkaviszonyban eltöltött éveik és a végzettségük szerint, ők jogosultak illetménykiegészítésre is. Az ő bruttó vagy nettó munkabérük elnevezése az illetmény, amely szétosztható illetménykiegészítésre, valamint alapilletményre. A közszolgálati tisztségviselőknél egyedi módszerrel szokták kiszámolni az illetményt, a 2011. évi CXCIX. törvény 1. számú rendelete szerinti táblázat alapján. A kormányrendelet szerint megszabott garantált bérminimumra ők is jogosultságot kapnak.

Külön táblázat szerint határozzák meg a felsőfokú végzettséggel, valamint középfokú végzettséggel rendelkező közszolgálati tisztségviselők számára az illetmény kiszámítását, hiszen az előrejutás lehetőségei nem ugyanolyanok esetükben. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők sokkal könnyebben át tudnak kerülni az egyik fizetési csoportból egy másikba. Példának okáért egy középfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló gyakornokból előadóvá válhat nagyjából két év alatt, amíg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőnek valószínűleg ez egy év alatt is sikerülhet. Ennek köszönhetően különböznek a csoportok elnevezései is, az előadó és a főelőadó elnevezést használják a középfokú végzettséggel rendelkezők esetében, valamint a tanácsos és a főtanácsos elnevezést a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében. A törvény melléklete szerint magasabb szorzó száma van a magasabb címeknek. Mindezeket figyelembe kell vennie egy bérkalkulátor programnak a számítások elvégzésekor.

Az illetménykiegészítés között a köztisztviselőknél és a közalkalmazottaknál a nyelvvizsgapótlékot találhatjuk meg, de különböző pótlékokat kaphatnak azok, akik vezető beosztásban dolgoznak. A 2017-ben hatályos törvények szerint illetménypótlékok juttatására is lehetőség van. Erről azonban nem szoktak tudni a kívülállók, ugyanis a működési és szervezeti szabályzat rendelkezik erről, így akkor merülhet fel ez a pótlék, amikor közszolgálati munkára pályáznak. Hogyha úgy dönt az adott hivatalban dolgozó vezető, hogy eltérítés, kiegészítő végzettség vagy szakmai vizsga alapján ad illetménykiegészítést, akkor a szervezeti és működési szabályzatból ennek ki kell derülnie.

Az egyszerűsített foglalkozás korlátozott munkalehetőségeket tartalmaz, hiszen csak olyan esetekben alkalmazható foglalkoztatási forma, ha 120 napot nem meghaladó idénymunkáról, napos kereskedelmi jelleggel turisztikai szolgáltatási tevékenységről, alkalmi munkáról, mezőgazdasági idénymunkáról van szó. A 2010. évi LXXV. törvény rendelkezése szerint ez a foglalkoztatási forma 2013. január 1-gyel módosult utoljára.

A filmiparban gyakran végzett statisztaállásokra is ugyanez a törvény vonatkozik, melynél a nettó bér felső határa egy napra 12 ezer forint. Ezek szerint a munkabér alapját a teljesítménybérként vagy alapbérként minimum a legkisebb munkabér 85%-ának, valamint a garantált minimum 87%-ának kell megadnia. Az egyszerűsített foglalkoztatási forma esetében az adóhatóság részére ugyanúgy be kell jelentenie a munkáltatónak a munkavállalót, de csak a nevét, az adóazonosítóját és a foglalkoztatás napjainak számát.

A munkáltató által fizetendő közterhek speciális meghatározással számolhatók ebben az esetben. A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében a munkaviszony naptári napjaira egy munkavállaló után 500 forintot kell megfizetnie a munkáltatónak, alkalmi munkánál ezer forintot, filmipari statiszta munkáknál pedig napi 3 ezer forintot. Fontos tehát tudni, hogy egy bérkalkulátor nem csupán a munkaválallók részére biztosít segítséget, hanem a munkáltatók számára is.

A bérkalkulátor összegzése

A bérkalkulátor a fentebb említettek szerint a számolás során minden szükséges információt és részletet figyelembe vesz, és így számolja ki a nettó fizetés összegét. Rendkívül könnyű használni, így mindenki hasznát tudja venni bármikor, csak be kell írni a bruttó fizetés összegét, valamint kitölteni minden szükséges mezőt a számításhoz. Ezek segítségével már ki tudja számolni a bérkalkulátor, hogy mennyi pénz fog a zsebünkben maradni minden szükséges levonás után. A levonásokat részletesen mindenki meg tudja tekinteni, legyen szó munkavállalóról vagy munkáltatóról. A bérkalkulátor minden esetben a 2017-ben hatályos szabályokat követi, így mindig frissül, naprakész, ezért bármikor használni lehet a szükséges számítások elvégzésére.

Miért érdemes a bérkalakulátor programot használni?

• Minden szükséges információt megmutat és kiszámol, legyen szó kedvezményekről, munkavállalói levonásokról, járulékokról.
• Segítség a munkáltatói adókedvezmények érvényesítéséhez is a munkáltatók számára.
• Nem csak az alap munkaviszony szerint tud számolni, hanem más foglalkoztatási formákat is figyelembe vesz.
• Mindig az aktuális évi (jelenleg 2017-es) jogszabályok szerint számol.

Fontos tudni a bérkalkulátor használatánál:

• Amennyiben a munkáltató azt mondja, hogy a bruttó havi alapbér 110 ezer forint, akkor fontos odafigyelni, hogy ehhez még hozzá kell adni majd a túlórapótlékokat vagy műszakpótlékokat, természetesen csak akkor, ha jár.
• Az összegek nem feltétlenül ugyanazok, ha családi adókedvezményre jogosult valaki, vagy éppen friss házasok kedvezményére, személyi kedvezményre vagy családi járulékkedvezményre.

A műszakpótlék alapja:

• Amennyiben havibéres a munkavállaló: bruttó havi alapbér /174= pótlékalap
• Amennyiben órabéres a munkavállaló: az órabér

A bérkalkulátor által figyelembe vett pótlékok:

• Munka törvénykönyve szerinti vasárnapi pótlék: 50%
• Munka törvénykönyve szerinti pihenőnapi túlórapótlék: 100%
• Munka törvénykönyve szerinti hétközi túlórapótlék: 50%
• Munka törvénykönyve szerinti műszakpótlék: 18:00-06:00-ig: 30%